Nos, a halogatásról szerintem mindannyian tudnánk mesélni. Én kimondottan szeretek gyorsan dolgozni, listát pipálni, de vannak „nemszeretem” feladatok, amelyek halogatásával én is jól állok. Az én módszerem, hogy ezeket a napi listámról átteszem a következő napi listámra. Aztán újra egy következő napi listára kerül, majd a negyedik, ötödik áthelyezés után simán törlöm.

Ennek két következménye szokott lenni: valóban nem volt fontos és pont jó, hogy nem csinálunk vele semmit vagy pedig a nyomasztó határidő miatt végül kénytelen-kelletlen S.O.S-ben összedobom.

Gondoltad volna, hogy mindkettőre van magyarázat, mindkettő mögött komoly pszichológia van?

 Mindezt pedig Dr. Takács Ildikó pszichológustól a BME tanszékvezető egyetemi docensétől tudtam meg, akinek a „Halogatás pszichológiája” előadásán jártam.

Mi is az a halogatás?

A halogatás nem más, mint tendencia a fontos feladatok elkezdésének vagy befejezésének halasztárása. Lényegében a ránk váró feladatokat vagy feladatok egy részét szeretnénk elkerülni.

És ha már pszichológia, akkor az a kérdés, hogy vajon mi áll e mögött? Miért halogatunk, mikor a legtöbb esetben azzal is tisztában vagyunk, hogy milyen következményekkel jár.

A halogatásnak többféle oka is lehet, íme néhány:

• fontosság érzésének hiánya,
• érdeklődés hiánya,
• információhiány vagy éppen kétértelműség,
• hibázástól való félelem,
• aggodalom mások reakciói miatt,
• és a perfekcionizmus is.

Én egyébként nagyjából a rám váró feladatok 90%-át be tudom sorolni valamelyikbe. Igen, van olyan, amit egyáltalán nem érzek fontosnak, van olyan, amit azért tologatok, mert mástól várok segítséget. Van olyan, ahol azt érzem, hogy nem fog menni és van olyan, ami már régen készen van, csak simogatom, szeretgetem, hátha holnapra még jobb, még pontosabb és még tökéletesebb lesz.

Már ez is elgondolkodtató, de az még inkább, hogy az idő előrehaladtával a halogatási hajlam csökken. Tehát egyfajta demográfiai tényező is megfigyelhető, hiszen az idősebbek már kevésbé szívesen halogatnak, jobban hisznek abban, hogy „amit ma megtehetsz…”.

Továbbá az is jellemző, hogy a nők kevésbé halogatnak, és az is, hogy aki lelkiismeretesebb, nagyobb önfegyelemmel, önkontrollal bír, azokra is kevésbé jellemző a halogatás.

És a halogatásnak is van egy jó oldala: lehet stratégiai okból is halasztani, hiszen lehetséges, hogy egy kis „pihenővel” a dolgok maguktól is megoldódnak…

Te szoktál halogatni? És ha igen, akkor milyen okból?

Ismertetett előadás időpontja és helyszíne: 2016. szeptember 15. EDUTUS Főiskola, Tatabánya, mÉrtékadó NŐK klubdélután, előadó: Dr. Takács Ildikó