Érzelmi alapon vásárolunk, legyen szó bármilyen bonyolult vagy egyszerű, drága vagy olcsó termékről. Nem magát a terméket akarjuk megvenni (legyen az bármilyen praktikus és szükségszerű), hanem azt az érzést, amit a birtoklása útján szeretnénk magunkénak tudni. Ahogy a birtoklásától szeretnénk érezni magunkat.

NEM AZT VESSZÜK MEG, AMI A LEGJOBB.
HANEM AZT, AMIRE VÁGYUNK.
A MARKETINGES VALÓJÁBAN NEM TERMÉKET ÉRTÉKESÍT,
HANEM ELÉGEDETTSÉGET OKOZÓ HAZUGSÁGOT SZTORIKAT.
Seth Godin

Szerinted csak egy jól felszerelt BMW-t veszel, vagy inkább menőnek, szabadnak, tehetősnek akarod magad érezni és azok közé akarsz tartozni, akik szinte parfümcsíkként húzzák maguk után az"én elértem valamit és megtehetem" feelinget?

Szerinted csak iPhone-t veszel, vagy részese szeretnél lenni annak az érzésnek, hogy trendi vagy és abszolute természetes számodra minimál designos okoskütyüvel szinkronizálódni az iközösséghez és lépést tartani a világgal? Te nem csak telefont birtokolsz, Te büszke vagy rá, hogy iPhonet. Up to date presztízst szeretnél birtokolni

Szerinted csak egy Guess (vagy inkább Gucci) táskát  veszel vagy inkább olyan npnek akarod érezni magad, aki igényes, befutott és bárki, aki ránéz, ugyanezt gondolja róla?

Nikeba jársz, mert lazán és vagányan sportos képet szeretnél festeni magadról és úgy is akarod érezni magad?

És így tovább...

Nem terméket vásárolunk, bármilyen praktikusak is.
Identitással ruházzuk fel a tárgyakat, mert érzéseket akarunk birtokolni. személyiségünk kirakós darabjait vásároljuk meg, hogy mind részei legyenek énmárkánknak.

Te mit gondolsz erről?  Vagy inkább így kérdezem:

Te milyen érzéseket szeretnél birtokolni a téged körülvevő tárgyakkal?

Például tegnap miért vásároltad meg azt a dolgot? Gondolj kicsit mögé, nézz ki a dobozodból. ;)